Megtörtént a csoda, értelmét vesztette a szállóige: "vége lett mint a Twin Peaks-nek".

Útjára indult a Twin Peaks harmadik évada, ami legalább annyira furcsa és felkavaró mint a kilencvenes években vetített első két etap. Szervesen kapcsolódik az eredeti történetszálhoz és ez ügyben nem tesz engedményeket. Szigorúan kéri számon a két évad és a tévéfilm ismeretét és bár enélkül is követhető a sztori, az élvezeti faktor erősen romlik ha nem vagyunk tisztában olyan alapfogalmakkal mint a "Black Lodge", "White Lodge" és egyéb fura kifejezésekkel. Cooper felügyelő drámai története is fontos adalék, hogy értelmezni tudjuk az új évadban betöltött szerepét.

Ha tovább nézed, kevésbé zavar, hogy nem érted mi van.

Négy rész után annyira összekuszálják a szálakat, hogy kevésbé zavaró ha nem tudod mi történt régebben, mert annyi új kérdőjelet pakol eléd a történet, hogy nincs időd csip-csup régi évadokkal foglalkozni. Szép lassan elvarrják a furcsa szálakat, jelenidőbe hozzák a karaktereket és nincs más dolga a nézőnek, mint hogy az új történetszál labirintusában szorongjon.

De akkor most miért nem olyan a Twin Peaks mint régen és miért szeretheted mégis?

Az alap probléma végtelenül egyszerű. A sorozat azért volt mocsok módon beteg, mert a hatvanas évek filmrendezési stílusát erőltette rá egy kilencvenesekben készített alkotásra. A néző nem tudta eldönteni, hogy a szereplők fogyatékosak, iszonyatosan betegek, vagy csak archaikusak. Ez a disszonancia adta azt a boostot, aminek köszönhetően az anyád, a nagyanyád és még te is kilenc évesen ezt nézted a tévében. 
Zavart okozott a fejekben és egyszerre volt "mindenki mindenkivel dug" család-sorozat és izgalmas krimi. Időt hagyott számodra, hogy belefeledkezz és utána támadott hátba mindazzal a káosszal amit csak Lynch tud teremteni a filmjeiben.

Tehát a lényeg. A sorozat huszonöt évet ugrott előre - ez amúgy szenzációs, mert a régi évadzáróban ez ki lett mondva - meg sem próbál archaikusnak tűnni, de ugyanazokkal a beteg megoldásokkal dolgozik amit a rendezőtől elvárhatunk.

Minőségellenőrzés:

Talán fontos lehet, hogy én most daráltam le az eredeti két évadot és a tévéfilmet is újra. Az új évad egy percre sem zökkentett ki a régi hangulatból. Az egyetlen megrázó etűd, hogy egy szempillantás alatt öregedett mindenki évtizedeket. Lynch még most is Lynch és ezt a darab minden percében bizonyítja.